„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják, mit cselekszenek” (Lk 23,34)
2012. márciusában elhangzott nagyböjti lelkigyakorlat elmélkedéseiből részletek a teljesség igénye nélkül. Lelkigyakorlatot vezette:Dr. Osztie Zoltán atya
A Miatyánkban és a nyolc boldogságban mondottakat most Jézus maga cselekszi meg a keresztfán, így válik példaképpé, ERŐFORRÁSSÁ.
De mi az indok, mi a mentség a megbocsátásra? Az, hogy „mert
nem tudják, mit tesznek”. Szent
Péter első pünkösdi prédikációjában ezt azzal magyarázta, hogy TUDATLANSÁGBÓL
tették. Szent Pál úgy vall magáról, hogy HITETLENSÉGEMBEN tudatlanul
cselekedtem (1Tim. 1,13.), pedig írástudó tanult ember volt megtérése előtt.
A
tanult tudás és a mély tudatlanság jelenléte egyszerre is megtörténhet (lásd
Szent Pálnál). A tudás értéke - mely magában gyönyörködik, és így nem jut el az
igazság ismeretére – önmagában nem elég. A tényszerű ismeret és mély meg nem
értés a pedagógia nagy dilemmája: nem elég a lexikális tudás, ha azt nem követi
megértés és alkalmazás.
A
nem tudás a megtérés útját hagyja nyitva, viszont aki okosnak tartja magát,
azon az Isten sem tud segíteni. Itt olyan okosságról van szó, aki azt gondolja
magáról, hogy a piramist is ő nyalta hegyesre…. J
A
felelős nem tudás a szív elzárkózása az igazság (Isten) elől. Ezt másképp bűnös
nem tudásnak is nevezhetjük.
Vigasztaló
az a tudat, hogy Jézus IMÁDKOZIK értünk tudatlanokért és „tudókért” is.
Mi
a tanulság ebből? Óvatosan kell személyes véleményt (ítéletet) mondani hitetlen
testvéreinkről. Jézus elébe helyezte az ítéletnek az IRGALMAT ÉS ENGESZTELÉST.
Irgalom
és tanács erények alkalmazása(irgalmasság cselekedetei): tudatlanokat
tanítani és eligazítani mindannyiunk feladata kell hogy legyen. Hitvallást kell tenni. Hogy
valóban oda tudjunk állni, alázatot kell gyakorolnunk saját tudásunk irányába. Keresnünk
kell magunknak is az igazságot, hogy rátaláljunk, és ha azt hisszük, hogy
rátaláltunk, TOVÁBB KELL KERESNI… Ha nem ezt tesszük, kialakulhat bennünk az
értelmiségi gőg.
Jézus
első szavában bocsánatért könyörög.
Milyen
utat jelöl ki ez számunkra?
A
bűn tartozását felül kell múlnunk. Adósai vagyunk egymásnak, Istennek,
embertársainknak. A szeretet rendjének megteremtésével a bűn tartozását fölül
kell múlnunk. A megbocsátó elengedés nem azt jelenti, hogy el kell felejteni.
Az adósságunk/ bűneink meghaladják erőinket. A bűn túlerejében megtapasztaljuk
erőink határait, korlátait.
A
mai ember nem hiszi az ellenség szeretetét.
Mi
az oka a vélt lehetetlenségnek?
- A gonoszság nem is olyan rossz, nincs igazán súlya, hisz ilyenek vagyunk, „emberek vagyunk”,stb. A bűn bagatellizálása eredményezi azt, hogy a bűn nem is bűn.
- Az individualizmus, az ÉN önkénye tovább roncsolja az emberképet: képtelen elfogadni, hogy összetartozunk, hogy NINCS SZIGET, mélyen összekapcsolódunk. Valaki képvisel másokat, kiegyenlítés mások helyett… Krisztus maga is ezt tette.
- Az önzésében terrorista ember nem tudja, hogy létezik helyettesítő szenvedés. Ádám a bűn rendjében Jézus a kiengesztelés rendjében van/volt jelen.
Mi
mindennel kell szembesülnünk és lemondanunk?
Mindig
IGAZOLNI akarjuk, hogy kik vagyunk. Aki nem ismeri el, hogy milyen nagyszerűek
vagyunk, az bűnt követ el ellenünk. Jézus, ahogy a böjtölésről beszél,
megmutatja, hogy mitől kell félnünk igazán.
Nekünk
nem önmagunkat kell igazolni, hanem Istent, de a bűn belénk oltotta ezt az
igényt. A megbántás megkérdőjelez, megsebez, leértékel, semmibe vesz, az
önbecsülésemet sérti, stb…
Hogyan
kell ezt helyreállítani?
- Az egyik választás, hogy megtorlással: őt alázom meg és ezzel kiegyenlítek.
- A másik választás, hogy a megtorlás vágyát próbálom felülmúlni, de ehhez a mi erőnk kevés.
- Fel kell dolgozni, elviselni a sebet és GYÓGYÍTANI.
ÖNAZONOSSÁG kérdése
Azonosak
vagyunk e önmagunkkal?
Kiengesztelődtünk
e önmagunkkal? Mit tegyünk ennek érdekében?
- Legyőzni az ellenségképet, mely azt jelenti, hogy félek, bizalmatlan vagyok, mindig ütésre készen állok. Ez a védekezés alapállása.
- Le kell mondanunk a biztonságról, vállalni a védtelenséget.
- Önazonosság tudat szintjére lépni.
- Le kell mondanunk a bosszú vágyáról, mely arról szól, hogy le kell nyomni a másikat ahhoz, hogy fölé emelkedjünk.
- Le kell mondanunk az igazságosság vágyáról
A
megbocsátás azt jelenti, hogy lemondok a büntetésről a kiegyenlítésről, mert
Istenre bízom az ítéletet és a büntetést. Teremtő önlegyőzésre van szükség,
hogy Isten állítsa vissza az igazságosság rendjét, mellyel ÚJ RENDET teremt, a
SZERETET RENDJÉT. Az emberi megbocsátás Isten szeretetébe kapcsol, míg Isten
megbocsátása maga a KEGYELEM.
Ha
a sértő nem kér bocsánatot, hibában van, fedd meg négyszemközt, dolgozz érte,
mert a másik drága kincs, de a megbocsátás egyetértésére még nem jutottunk el.
Jézus
a bűnre nem büntetéssel, hanem elengedéssel válaszolt: az ember helyett az
Atyánál az emberért – ez Jézus bocsánata. Ha magunk is ezt tesszük, akkor tudunk részesülni Jézus bocsánatábam.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése